2009. december 8., kedd

Rakott kel



A minap vásároltam volt egy fej kelkáposztát, józan életű olvasók emlékezhetnek rá, frankfurti leves alapanyagául szolgált egy darabkája.

Mondom az uramnak: Tibi! a többi részéből rakott kelt fogok. Igaz, hogy még sose, mert anyós gyakran, és azzal versenyre kelni felesleges erőfitogtatás lenne; de ha már itt van ez a szép jószág, ne hagyjuk megrohadni, ugyi.

Mire az én uram: de hát az bonyolult, meg sokáig tart, ne tedd. Hej, azanyád... ilyet mondani nekem!

Szóval fogtam a kelt, leveleire szedtem, azokat sós vízben megfőztem.
Közben fél kiló darált húst* dinszelt hagymán megfehírítettem, és jól adtam hozzá durvára vágott fokhagymagerezdet, sót, tarkaborsot, köményt, majorannát. Ezt így együtt rendesen megfőztem.

2 tojást belekevertem egy pohár tejfölbe, megsóztam.

Tepsi elő: alulra vékony olajréteg, hogy ne ragadjon. Rá egy réteg kellevél, rá a hús, ezt a tejfölös keverékkel meglocsoltam. Rá megint egy réteg kel, tetejére a maradék tejfölt.

Sütő, 180 fok, addig sütni, míg barnulni kezd a tejföl.

Fiom lett, én, a béna, lassú  szakácsnő is meg tudtam főzni.

*kevés amúgy a fél kiló hús, így csak egy lapos réteg hús lesz; legalább a duplája kéne. Van, aki rizst is tesz bele, gusztus dolga.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Mit főztél ki?

Kenyér és kenyérfűszer

Kenyér. Mutatok ömlesztve egy párat, ami az idén készült és nyilván nem fotózom az összeset, de azért van néhány kép. Mondtam már, hogy nagy...